Figyelemfelhívás csalásokra!

Tisztelt Ügyfelünk!

A rendelkezésünkre álló információk szerint az elmúlt napokban – más kereskedelmi bank ügyfelei ellen – több, eddig a kivitelezésben újnak mondható adatszerzési csalást követtek el.

A csalók a Facebookon és az Instagramon is hamis hirdetéseket jelenítettek meg, melyben pénzjutalmat ígérnek, ha válaszolnak pár kérdésre (Felmérés és Interjú kulcsszavakkal).

A hamis oldal teljesen megegyezik más kereskedelmi Bank honlapjával, kivéve az új szövegeket, azok ugyanis nyilván fordítóprogrammal készültek. Pár kérdés után természetesen belépő kódot kérnek, amit felhasználnak Mobilapp telepítésre.

További információk:

• Az URL eddig minden esetben .com-os (pl.: www.interju2023.com).
• A használt nyelv ukrán és orosz.
• A hirdetést a délutáni és hétvégi időpontokban indítják.
• A hirdetéshez tartozó kulcsszavak: Nyeremény, Bónusz, Felmérés, Interjú
• A Facebook, Instagram felületén a bejelentések hiábavalóak.

Kérjük, fokozottan ügyeljen a banki és személyes adataira, jelszavaira! Semmi esetre se nyisson meg ilyen és ehhez hasonló kecsegtető ajánlatot kínáló hirdetéseket.

Kérjük, hogy ha adathalászat gyanúja merül fel, haladéktalanul jelezze Bankunk felé és ha a fentieket figyelembe véve sem biztos egy esetlegesen Bankunk nevében történő megkeresés valódiságával kapcsolatban, keresse bizalommal fióki munkatársainkat.

Tisztelettel

Polgári Bank Zrt.

• Tájékoztatók
• Bejelentési lap

A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása

Csalók kérnek levélben pénzt az MNB-re vagy annak elnökére hivatkozva

Csalók küldenek ki elektronikus leveleket magánszemélyeknek külföldi munkalehetőséghez vagy onnan érkező nagy összegű állítólagos pénzküldeményekhez kapcsolódó, az MNB által felszámítandó díjakról. A jegybank nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet. A megkeresett vagy megkárosított ügyfeleknek célszerű a rendőrséghez fordulni. Az MNB a nevével való visszaélés miatt tesz büntetőfeljelentést a nyomozó hatóságnál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank vagy annak elnöke nevében elektronikus leveleket küldenek ki magyar magánszemélyeknek, különböző banki átutalásokkal kapcsolatos költségekről értesítve őket. Az egyik ilyen értesítés szerint az adott ügyfélnek küldött nagy összegű külföldi pénzküldemény döntő részét „az MNB zárolta”, és ennek feloldásához a magánszemélynek több tízezer forintos jutalékot kell befizetnie egy külföldi bankszámlára. Egy másik eset szerint a külföldi átutalás teljesítéséhez több ezer dollárért „az MNB-nek kell újból aktiválnia” az adott ügyfél bankszámláját.

Az ügyfeleknek küldött elektronikus levelek az MNB vagy annak elnöke nevéhez hasonlító elektronikus levélcímekről érkeztek. Az e-mailek szövegét több esetben rossz magyarsággal (esetleg fordítóprogram segítségével) írták. Az esetleg vonakodó, habozó ügyfelek esetében a levelek hangneme idővel sürgetővé, agresszívvá válik, azzal fenyegetve őket, hogy ha rövid időn belül nem fizetik be a jutalékot, akkor a teljes átutalandó összeg elveszhet.

Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak.

Magyar Nemzeti Bank

Új trükkökkel támadnak a banki csalók

Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne legyen telefonos adathalászat („vishing”) áldozata.
A csalók telefonon próbálnak kicsalni adatokat az ügyfelektől adategyeztetésre hivatkozva, önmagukat a bank dolgozóinak kiadva.

Az első és legfontosabb lépés, hogy meggyőződjön róla, lehet-e valós egy ilyen tartalmú hívás.

Az ügyfelek többsége rendelkezik különböző kényelmi banki szolgáltatásokkal, melyekkel a bankkártya- vagy számlaműveletekről (terhelésekről, jóváírásokról) SMS-ben vagy mobilalkalmazáson keresztül üzeneteket kapnak. Ha nem érkezett ilyen üzenet, ennek ellenére a hívó fél konkrét visszaélésről tájékoztat minket, legyünk óvatosak!

Ha valamiért mégis folytatjuk a telefonos beszélgetést, a következőkre figyeljen:

• ellenőrizzük a hívó fél telefonszámát
• tekintsünk gyanúsnak minden olyan kérést, amely a számlavezető bankunk megnevezésére irányul
• a bankok nem működtetnek közös ügyfélszolgálatot és nem kapcsolnak át egymáshoz hívásokat
• a bankok sohasem kérik el a bankkártya valamennyi adatát, illetve hitelestő kódokat, felhasználónevet, jelszavakat
• ne telepítsen semmilyen programot, alkalmazást a telefonjára

Ha bizonytalanok a hívó fél kilétében szakítsák meg a hívást és hívják fel a bank ügyfélszolgálatát!

Sok esetben a visszaélések azért valósultak meg, mert az ügyfelek a csalók kérésére az SMS-ben szereplő kódokat is kiadták.

Legyen körültekintő!

Az MNB oldalán elérhető az alábbi szakmai cikk: Dr. Tarpai Lajos Tamás: Új trükkökkel támadnak a banki csalók, link:

https://www.mnb.hu/letoltes/dr-tarpai-lajos-tamas-uj-trukkokkel-tamadnak-a-banki-csalok.pdf

KIBERBIZTONSÁG – Call centeres átverés ipari méretekben

A robbanásszerűen fejlődő digitális világ nagyon vonzóvá vált a kiberbűnözők számára. A támadók kifinomult trükköket és ígéreteket vetnek be, hogy pénzt vagy értékes pénzügyi információkat csaljanak ki. Voltak már átverések unokázós csalók szerepében, és a mesés külföldi örökségről értesítő ügyvéd sztorija is ismert, aki az ügyintézéshez elkéri minden pénzügyi és személyes adatunkat. A kiberbűnözők által alkalmazott taktikák egyre innovatívabbak és egyre nehezebben felismerhetők. Mégis nehéz elhinni, - amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, - hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon.

Az elmúlt napokban egy eredményes nemzetközi rendőrségi akció során Lettországban és Litvániában 108 embert vettek őrizetbe több millió eurós call centeres csalás miatt.

A hatóságok által készített kisfilm a csaló call centerek felszámolásáról:

https://youtu.be/7Vi1KL6QAtw

A videó megmutatja, hogy ipari méretekben, precízen szervezetten csalták ki az ügyfelek adatait, és vették rá a megtévesztett embereket önszántukból szupernyereséget ígérő, de valójában kedvezőtlen, csaló pénzügyi tranzakciók végrehajtására.

Az Europol és az Eurojust támogatásával a lett és a litván rendőrség több mint 100 embert vett őrizetbe Rigában és Vilniusban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerte a világon megkárosították az érintetteket. A bűnözők irányítása alatt kb. 200 hamis „ügyintézőből” álló, különféle nyelveken beszélő „csaló-hadsereg” hívta fel a gyanútlan áldozatokat, hogy rávegye őket megtakarításaik átutalására – kiugróan jövedelmező befektetési lehetőségeket ígérve. A bitcoinba, nyersanyagokba és külföldi valutákba történő befektetések azonban mind hamisak voltak.

Az előzetes számítások szerint a letartóztatott gyanúsítottak havonta több mint 3 millió euró - azaz 1 milliárd forintot meghaladó - illegális haszonra tettek szert a csalással.

Az Europol Európai Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Központja a kezdetektől segítette és koordinálta a nyomozást a nemzeti hatóságokkal együttműködve.

A hazai hatóságok és a bankszektor szakértői is a szigorúan figyelemmel kísérik az aktuális kiberkockázati tényezőket, gyanús cselekményeket. Határon átnyúló csaló hívásokat magyar sértettek is tapasztaltak. Legyünk különösen óvatosak, ha banki vagy egyéb hivatalos ügyintéző akcentussal, nem szokásos nyelvjárással, nem pontos szakmai kifejezéseket használva jelentkezik be, és kér adatokat!

Az ukrán – orosz háború hatása a kiberterületen is megmutatkozik, - a megszokottól eltérő helyzetek lehetőségeket nyitnak bűncselekmények elkövetésére is. Ezért fokozott odafigyelés javasolt. Így például magyar számítógéphasználókat is elért olyan felhívás, amely az egyik ismert hackercsoport nevében kér támogatás, hogy a felajánlott számítógép kapacitásait is felhasználva hajthassanak végre „szankciót a kibertérben”, azaz támadást az orosz szerverek ellen. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gépünk feletti kontrollt senkinek nem szabad átengedni, hiszen onnantól bármilyen adatunk nyilvánossá válik.

• Szolgáltatótól, banktól e-mailben kapott felhívás, figyelmeztetés esetén mindig ellenőrizze a feladó tényleges e-mail címét, és azt, hogy az üzenetben szereplő hivatkozás valójában hova mutat!
• Személyes vagy banki adatot, ideértve a bankkártya-adatokat is, ne osszon meg senkivel telefonon vagy e-mailben!
• Semmilyen programot ne telepítsen számítógépére, mobiltelefonjára, még a bank nevében telefonáló személy kérésére sem!

Jól állunk a biztonság terén

Magyarország európai viszonylatban az egyik legbiztonságosabb ország a digitális fizetések terén – az Európai Központi Bank statisztikája szerint ezüstérmesek vagyunk a biztonságos bankkártya használatban. Ez a kedvező adat azonban csak akkor maradhat fenn, ha az ügyfelek fokozott figyelemmel és együtt óvják személyes és pénzügyi adataikat a hatósági szereplőkkel és a bankok szakértőivel.

Okosabb vagy egy hackernél? A pandémia kezdete óta olyan felhasználók is az online térbe csöppentek, akik korábban kerülték, vagy csak ritkán használták az okos- és internetes eszközöket. A Digitális Szimat Kihívás 2022 célja, hogy minél kevesebben essenek áldozatul az online térben egyre növekvő számú kiberbűncselekménynek.

A Digitális Szimat Kihívás, egy edukációs kvízjáték, amelynek fókuszában a digitális biztonság áll.

A játék szakmai partnere a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

A DIGITÁLIS SZIMAT KIHÍVÁS 2022 ismeretterjesztő játékot bárki megnyithatja, és tesztelheti a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségét. A tudáspróbához nyereményjáték is kapcsolódik. A jelszóvédelemtől az online fizetési módokon át a biztonságos adatvédelemig, sőt az online térben ránk leselkedő veszélyekig több tucat kérdésre adható helyes válasz kiválasztásával tehetjük próbára felkészültségünket, ami felnőttek számára is kihívást jelenthet.

A Magyar Bankszövetség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet kihívása mindenkit vár, aki szeretné próbára tenni ismereteit, és tesztelni, hogy okosabb-e egy hackernél.

A tudáspróba 2022. április 15-éig érhető el a játék keretében:

https://www.penz7.hu/penz7-digitalis-szimat-kviz.cshtml

Magyar Bankszövetség
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Országos Rendőr-főkapitányság